GYÓGYBOGYÓ . HU
“NINCS VÉR”… Õk nem azért adták vérüket (szó szerint), hogy az abból készült vérkészítmény egy része a földre locsogjon, vagy (ebben csak feltételezés játszhat, pontos adatok híján) nemes egyszerûséggel (mivel vérük úgyse csoport- azonos) másfelé vándoroljon. Aztán jöjjön a válasz, adott esetben ha éppen kellene a soron következõ adag a „tárgy-recipiens” felé, hogy: „Nincs vér.” Ugyanis mint kiderült, ilyen is van, ez a legújabb. Tovább…
Emelt szintû betegellátás – persze ha magad csinálod... Így a 2500.- HUF négyfelé vágva: négy napi "tisztába tétel" esetén az pontosan 625.- magyar forint naponta. Egy további hónaposra nyúló kényszerû fekvés esetén 18.000.- forintnyi az ára CSAK annak hogy NE FÁJJON? ne rohadjon élve el a fekvõ húsa...Ez az ára annak, ha nem akar a beteg kínjában seggét riszálgatva helyezkedni kényszerû fektében, ha nem akarja, hogy a kisebesedett részek tovább fertõzõdjenek, stb. Tovább…
viccesnek tünö cime ellenére a helyzet sokkal komolyabb. Ide kerül majd egy-egy olyan sztori, jegyzet, amire érdemes odafigyelni. Ha másért nem, azért, hogy ne szaladjunk, ne lépjünk bele. Még véletlenül se. Mert sokszor nincs irgalom. Vagy egyszerűen néha csak: emberség. Ami pedig vele járna egy szakmával, mint alapkövetelmény, ha már bevállalja az illető. De pl. kedvenc példázatom, Florance Nightingale betegre nevetné magát (vagy helyesebben: inkább elsírná) némelyik mai majmolóján. (Őszinte tiszteletem, megbecsülésem persze annak a kivételnek, akik erősítik a hitet, a reményt abban, hogy akad még aki egy pohár vizet nyújta adott esetben.) A pitiáner emberi hiányosságok, apró sértettségek már-már beteges kitöltése, kompenzálása a védekezni képtelen, maximálisan kiszolgáltatott betegeken legalább olyan gyalázatos dolog, mint a fillérekre leredukált kórházi költségvetés miatti silánynak mondható kezelés. Lehet menni tüntetgetni jogokért is persze. Meg csak azért, mert az olyan sikkes manapság. Miközben a gondok, és a szakmai problémák  háta mögött ott van azért az Ember… Talán önmagát még nem akarja megszúrni is.. Ez az összeállítás-csokor majd felmarkol pár olyan témát, történetet is a néha felbukkanó pozitívumok mellett, aminek semmi helye nem lenne köztünk.  Ez van…
Egy örök téma… Egy? több talán. Hogyan, miként jutsz el végre ordító fájdalmakat okozó érszűkülettel az “Endlösung”-hoz? Hogyan bánnak veled emberi raktári tárgyként ide-oda lökdösve polcokra ellátás helyett? Hogyan orvosolják a bajod ötszörös kínt, és gondot okozva? Végül: mit ér az ember valójában a Ma egészségügyében? Egy ügyes jogász akár be is próbálhatná az egész sztorit, nem? Hiszen mióta (lupus in fabula) a fotótörvénynél is kitér a törvényalkotó: elegendő, ha a sérelem tényét bizonyítja a sértett. Annak fokát, kihatásait már nem kell taglalni. És, könyörgöm:  MI ez, ha nem sérelem? Az intézmények neveit több okból kitakartuk. Célunk nem konkrét kórház, stb. lejáratása. Inkább egy fajta emberi magatartásformáé, amely bizony rendesen lealázza a maradék, valóban gyógyítani akaró egészségügyet. Tovább…