AMIVEL A CSALÁNT VERIK.....

 Exkluzív interjú az "alkotóval" egy emlékoszlop kapcsán.....

NF.: Vállaltad ezt a beszélgetést. Az alkotó szó azért kerül majd idézőjelbe, mert az egyik videómegosztón lévő filmben a házigazda kapásból "az alkotó mondta hogy nem önkényuralmi...." mondattal bizonyította karakánságát... Most akkor hogy is szólítsalak?

A.: Maradjunk az "alkotó"--nál. Egyelőre jó ez így, Kinek kell a felesleges cirkusz? Zámborii úgyis megnevez majd (ha már nem tette meg) a kihallgatásakor. Aztán majd köpködhet aki akar.

NF.: A híreket olvasva elég komolynak tűnik a hatóságok szándéka ebben az ügyben. Nem félsz a felelősségre vonástól te is?

A.: Elméletileg nem lenne mitől tartanom. Az vitatható, hogy egy történelmi kor bemutatásához KIT választ az ember megjelenítendőnek. Ameddig ez elkészül, vagy zárt magán-környezetbe kerül, nem sért törvényt. Négy sarok közé zárt lakásban akár Hitlernek de Sztálinnak is öltözhetsz, vagy éppen Simon Pereznek. Akár oltárokat is állíthatsz bármelyiküknek. Ameddig nem állszki az utcára és erőszakkal nem cibálod be a jó népet kényszerítve hogy nézegessék... Szerintem ez is éppolyan magánszféra, mint amikor egy politikus vagy közszereplő bezárkózva női fehérneműt húz magára és abban "csúnyálkodik". Szálasi Ferenc arcképe nem szerepel a törvényi tiltások között.

De ez így nem igaz. Persze hogy tartok....
Ismered a "van kalapja-nincs kalapja" elméletet? Most itt a nyuszira gondolok..:) Ha van rajta akkor azért, ha nincs akkor meg...

NF.: Na álljunk meg azért egy kicsit. Az "önkényuralmi jelkép" .....

A.: A plaketthez azt a közforgalomban lévő, tüntetéseken és rendezvényeken árusított levelezőlapot használtam fel, amely mellett még a "sünök" is el-elsétálgatnak, és soha nem foglaltak le belőlük egy darabot sem. Ezen Szálasi homloka eltakarja a nyilaskereszt egyik csúcsát. Azon lehet vitázni hogy "mégis annak látszik", de geometriai vonatkozásban nem teljes a törvényben tiltott alakzat.
Budaházy nemrégen nyert pert az emlékezetes EU ellenes-kampány-plakátok miatt. Ott a vád az volt, hogy szerepel rajtuk a szvasztika. Amin viszont a vád bukott: éppen az, hogy csonkán, azaz nem teljességében. Nemrégiben ugyanezzel az ábrával hirdettek egy színdarabot... Egy történeti kor megjelenítéséhez pedig az ahhoz illő "motívum" illik, nem? Ötágú csillag tán mégse, a korhű megjelenítéshez...
Különben sem tartalmaz a plakett egyéb felhívást vagy irányult felszólítást. Még a hagyományos köszöntés sem került rá arról a levelezőlapról....

NF.: Ez azért egyfajta politikai hitvallást így is közvetít. Te hogy vagy ezzel?

A.: Maradjunk annyiban: megvan a magam véleménye, hite, felfogása. Hogy a "lupus in fabula" szelleménél maradjunk: most hadd ne tegyem ki az utcára... Ennyi.
Különben is te a plakettről, az elkészítéséről szerettél volna velem beszélgetni, nem?

NF.: Jogos. Mibe "fáj", mennyibe kerülne nekem ha egy ilyesmit megrendelnék, vagy megkérnélek rá. - Egyébként is: neked ez foglalkozásod?

A.: Változó. Függ az anyag-költségtől, a ráfordított időtől, munkától. Ez utóbbi (többek között) a megrendelő(k)nek mint kiderült, 1 Ft-ot* ért...

Nem a foglalkozásom. Grafikusnak tanultam,aztán díszlet-szobrászat.... Szeretek mintázni, a formákkal eljátszani. Nem "védekezés" hanem valóság: itthon akt-torzók színesítik a teret, nem politikusok portréi..:) Ez a plakett egy kihívás volt, slussz. Valamikor fafaragással is borzoltam a kedélyeket, a'80-as évek végén Kalocsán négy köztéri szobor is bizonyította ezt az egyik lakótelepen.

NF.: Szálasi, Hitler, netán Roosevelt? :)

A.: Jó vicc..:) Nem. Egyszerű térplasztikák. Öregasszony, Juhász, Favágó.... valami ilyesmi címük volt. Aztán a módszerváltáskor letarolták azokat is. Mivel a kommunista városi tanács támogatta a létre jöttjüket...

NF.: Térjünk vissza a mához. Hogy jött ez az egész? Hogy kerültél te a képbe?

A.: Régebben amikor még valamiben hittem, akkor elég jó nexusban voltam a Lelkiismeret'88 tagjaival, közöttük a (maradjunk ennyiben) Nagyasszony néven ismert egyik vezetőjükkel. Útjaink aztán elég rendesen elváltak, maradt az ismeretség . Zámborinak ez az emlékmű nem friss ötlete volt, mint utólag kiderült, a környékbeli kőfaragók, sírkövesek stb. kapásból passzolták a munkát, amint a Szálasi nevet meghallották. Közeledett az idei évforduló, ő felvetette többeknek, hátha valaki.... A Nagyasszony engem ajánlott neki, amikor tőle is kérdezte, nem tudna-e egy szobrászt? Ezután került sor a részletek egyeztetésére, az elképzelés megvalósítására.

NF.: Hogy jön ez a képbe? Az L'88-nál szobrászkodtál? :)

A.: Kocsis Imre szobrot nem készítettem..:) Régebben az Ecseri piacra dolgozgattam, restaurátori stb. munkákat vállalva. Onnan emlékezett rá.

NF.: Gondolom, azért nem volt „rossz pénz” ezt elvállalni..Mégis csak egy műalkotás, akárhogy is ideologizálják több oldalról...

A.: Frászt. Persze hogy az ember azért vállal el ilyesmit mert a munkáért általában szokás fizetni is. Ha a kihívást, vagy akár bármi egyéb belső ösztönzést leszámol ebből az ember akkor is... A munkát már az Újszövetség is fizetni rendeli... Ha meg magyarokról, nemzeti hitvállalásról, nemzettudatról van szó, alapból feltételezné az ember a tisztességet... Megkockáztatom: szó sem volt aztán ilyesmiről, egyesek részéről. De arról sem, hogy hogy "megvágjam" a megrendelőt vagy megrendelőket. Az a fotó amit betettetek a kövesdi riport képei közé, a valóságot tükrözi... Az a női kéz egy forintot nyújt át a munka fejében... Az illető ezt humornak szánta, nem gondolva arra: a tényleges fizetséget adja át emlékbe az egészért... Egyébként Kárpáti utalt rá egyértelműen az elején. Mármint hogy nem kívánná ingyen...

NF.: No, ez érdekes... Az idő halad, de ha egy gyors beszámolót kérhetnék magáról az egészről...

A.: Akkor pörgessük meg... Lényeg, hogy a mintázás elkészült, maga a forma is, már csak a kész darabot kellett volna véglegesíteni. Menet közben a Nagyasszony felvetett olyasmit, hogy ha "beleszállnának" akkor a L'88 neve is felkerülhetne az oszlopra... Zámbori akkor megtévesztő karakánsággal (mint kiderült, ehhez profi módon ért) kikérte magának. "Nem adjuk magunkat egy tál lencséért..." pufogta. Aztán, a valóság mást bizonyított.. Innentől lenne érdekes a dolog valójában. Már eleve eszement ötlet volt. hogy a piszok drága alapanyagra "felad, illetve feladott " 100 eurót egy sima levélborítékban, állítása szerint nyomtatvány közé téve hogy "ne látsszon". Meg is egyeztünk, hogy ha a levél megérkezik, visszajelzem neki. Hát, a mai napig nem került sor erre... Nem kellett visszajeleznem, mert a boríték még ma is "úton lehet".... (amit érdekesnek tartok, rá sem kérdezett a sorsára azóta...)

NF.: Hadd kérdezzem már meg. Normálisak vagytok ti? Már bocs'....

A.: Volt már példa rá hogy így jött postán valami kis pénz, szokták mások is. Egy postai ügyekben jártas illető eleve kinevetett. Vagy a levél-szortírozóban veszhet el egy levél, vagy útközben bárhol. Vagy pedig: fel sem adják... Nagyon úgy tűnik, most ez történt.
De a lényeghez vissza: a Nagyasszonyhoz fordultam megoldásért, mert a határidő ugye... Ő adott az anyagra egy húszast, azzal hogy "az eszme, az eszme..."....neki a NÉV megér ennyit, felajánlja... Később már módosítgatott ezen a lelkesedésen. "Majd egyeztetjük Kárpátival" volt a következő verzió...
Aztán rá jellemző módon ( egy külön riport is megérné, hogy miért mondom így) elkezdett szponzorokért kilincselni. Elkötelezett pártok, szervezetek vezetőit kereste meg, sőt még a könyvkiadásról ismert testvérpárt is... Csak az egyik meghívott szervezet vezetőjétől a jelenlétemben vett át, villámgyorsan zsebbe is tüntetve tízezer forintot... Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy a hungarizmus iránt elkötelezett többi meghívott mind-mind csak a jelentősége miatt is , külön-külön mennyivel "szállhatott bele a projektbe" , ezzel akár a távolmaradását abszolválva...

Zámbori uram pedig? Még vége sem volt a megemlékezésnek, már hozta ki az udvarra az ízlésesen kidekorált kis köcsögjét, és járt vele körbe-körbe...***
Ilyenkor mese nincs, aki ott van és számít (vagy annak érzi magát) az mind-mind kötelezőnek érzi...
 

NF.: Na! Akkor nincs gond, mégis csak összejöhettek a költségek, ne mondd már hogy nem "fizettek ki"...

A.: Pedig mondom. Egyetlen büdös vasat se... Nem szokás az ennél a fajtánál. Az úgy nevezett "nemzeti oldalon" már bejáratott dolog, hogy akit lehet, lehúzni. Ha másra nem, a munkáját tekintve. Írtatok ti is eleget az önkéntes balekokról, akik hittel, lelkesedéssel.... Aztán aki fel- vagy kihasználta őket erre az a „mennybe szállhatott”...

NF.: Magyarul, ha jól értem: kipattant egy ötlet, kerestek hozzá "szerszámot" , ha így van ahogy mondod vagy feltételezhető: anyagilag nem rázott meg senkit az egész: a lényeg mégis létrejött. Lehet szerepelni vele, médiában, nemzeti oldalon, megint valaki akár erkölcsileg is profitál az egészből: "Tesco-gazdaságos" módon...

A.: Sőt. Most majd elindul a tarhálás a szabálysértési büntetés összegére, a L'88 majd a házigazda támogatására külön beleszáll a koldulásba, ha meg ott maradhat mégis a helyén, amint több helyen már utaltak rá: "nemzeti emlékhelyként" kezelik majd, akár zarándokolnak is majd oda... A nemzeti zászlós kis edény majd ott lesz... Így van ez.

NF.: Tényleg rövid kérdés-válaszokkal akkor.
Van ott egy közszemlére tétel a hírekben. Ezzel neked is számolni kellett, mire készíted...

A.: Nem így van. Egyik az, hogy Kárpáti állította hogy "magánterületen, elzárva" lesz. A rikítóan piros-fehér lábazattal együtt az utca felé forduló oszloppal akkor szembesült, az avatás napján Azért jegyezzük meg: a tábla motívumai az utcáról csak távcsővel értékelhetők bármilyen szemszögből. Persze, mondtam már: "van kalapja - nincs kalapja..."

NF.: Hát, ahogy idáig eljutottunk, elég érdekes lett az egész. Talán még egy kérdés maradt megválaszolatlanul.
Te hungarista vagy?

A.:Talán inkább. megrögzött "lúzer." Nem túl nagy öröm eszköznek lenni. Van egy olyan is, hogy az ember kiuhívásnak vagy akár megtiszteltetésnek érez egy feladatot. Aztán amikor lemállik a máz, és.... akkor kedve lenne akár perrel is követelni a munkadíjat. Mert a megrendelők rászolgáltak. De, ezektől? Úgy becsomagolja magát mindkettő a nemzetiszín textilbe, hogy őket bírálni is már szentségtörés-számba menne...

NF.: Végig két -féle néven emlegetted a megrendelőt. Ez tévedés lenne?

A.: Nem. Mert hogy több helyen úgy is szerepel. Ságvári Endrének volt ebből harminckettő. Neki nem lehet kettő? :) Hiszen „hiteles ember”, nem?

NF.: Köszönöm a beszélgetést.

A.: - - - -
Egyébként sem "rossz buli" ilyen-amolyan célra tarhálgatni... Emlékszem, épp a L'88 vállalta el a gyűjtögetést egyszer Böjte Csaba árvái számára egy Kossuth téri rendezvényen. Valahol megvan a mentése annak a levélnek, amiben a szerzetes éppen a L'88 miatt nem volt hajlandó személyesen eljönni oda . Erre az egyik szónok az MVSZ-től (mert akkoriban együtt futottak) a színpadról: "Kedves egybegyűltek! Böjte atya nem tudott eljönni mert a hatalom megakadályozta (sic!)... De a színpad mellett ott az asztal, azok számára akik segíteni akarnak..."*
(Az igazsághoz itt hozzá tartozik, hogy  a L'88 aztán tv-kamerák kereszttüzében kivitte a  gyűjtött pénzt.. A szépséghibája annyi, hogy vajon született akkor és ott valami kimutatás?  Elég rendesen pörgött akkoriban az origo fórumában éppen ezzel kapcsolatban egy beszélgetés....  A mi lapunkban is, itt>>> látható pár  fotó a lap közepe táján, amikor  bukósisakba, befőttesüvegbe gyűjtögetnek. Ugyanitt az egyik szervezet leánya a fotón jól látható a nylonzacskóba csak úgy beledobált bankókkal...  Erről ennyit.  *a Szerk)
APEH nem látja, nyilvántartás általában semmi... Utólag meg? A "gyanúsítások" ellen lehet fröcsögni, "megosztónak" vagy "bomlasztónak" titulálni a kritizálót...

*** Pár gondolat még ide kívánkozik.
A szerkesztő készített egy „gyors leltárt”: Ha az interjú alanya szavait vesszük alapul:
1.A megrendelő a legjobb esetben is jó felényi befektetéssel megúszta az egészet. (Már mint anyagi vonatkozásban...)
Hiszen az a bizonyos még mindig úton lévő levél a pénzzel.... Aztán: amit lehetett, bele is tarhált az árpád sávos díszítésű üvegébe... Ott helyben...
2.A „Nagyasszony”? Mint hallottuk: először az „eszme” „megért neki annyit, hogy felajánlja” azt a húszast... Aminek egyik felét aztán azonnal bekaszálta az egyik olyan valakitől akit valóban kötelezett erre az adományra a hite...
És most jön a hab arra a tortára: Most került fel az internetre egy riportfilmünk, egy tüntetgető bácsikával... Érdemes megnézni>>>
A vége táján, többen visszaemlékeznek arra, hogy a kövesdi rendezvényen a Nagyasszony úgy kikapott a befőttesüvegből egy másik tízest, mint a tyúk azt a bizonyos....
Így számára már nullszaldóssá vált a „hitvallás...” És még nem játszottunk el az általa megkörnyékezett helyekről összetarhált többivel....
(Ez egyébként még további gondolatokat vet fel. Idáig az volt a „járatos” fordulat a tarhálóknál:„Adományokat köszönettel elfogadunk...” Hát, őkelme ezek szerint reformált ezen. Adományokat most már el is veszünk.... Hiszen az „jár neki”, nem?...)
És most majd ő lesz az aki talán a következő, tiszaeszlári megemlékezés egyik vezéralakjaként még majd gyűjtöget kicsit ehhez(is) …

Nnna, ide kell az a Daedalon, nem kicsit...

Az ominózus táblán szereplő személy... Most nem mennék bele a pro- és kontra elhangzó minősítésekbe, érvekbe. Akik ma is tisztelik, azoknak a magánügyük. Akik gyűlölik, azoknak meg az a dolguk... Megjelent írásait, gondolatait nézve azokban többször szó esik a tisztességről....
Nem tudni, ő hogyan értékelné ezt a fajta „tiszteletet”?

Az interjúnk alanya pedig? Majd talán készül lelkiekben egy újabb lehetőségre, mikor húzzák le, ilyen-amolyan maszlagokkal... Az általunk felajánlott pszichiáter címét felháborodottan visszautasította...



NAPIFOTO