Made with Xara A Váctól nem messzire fekvő Kosd község a maga megragadó hangulatával,  dimbes-dombos lejtőivel, méltán viselheti talán a  Dunakanyar gyöngyszeme nevet is.  Egészen szokatlan, (talán a Kalocsa környéki Miske vehetné fel a versenyt) a szinte lépten-nyomon vándorba ütköző , mesteri színvonalú fafaragások seregszemléje. MInha egyfjata mesevilágba csöppenne a nagyvárosból érkező, amikor a központban kiszáll az autóból.  Kosdnak vasútállomása sincs, így ha a Volánbusz ritka járatait elhanyagoljuk, méltán lehet mondani azt, hogy ezen e téren is érintetlen. Itt került  szombaton megrendezésre  egy méltán jelentősnek mondható esemény, ami a nemzeti rockzene terén is  újdonságnak mondható. tudósítónktól - 2012. január 14., szombat “A kosdi mesterdalnokok...” Ez a cím ugrott be úgy hirtelen, amikor  az események képeit rendezgetve még az emlékek kavarogtak a  tudósítóban. Persze nem ez volt a hivatalos címe a rendezvénynek, ami  valójában  a Nemzeti Hang Tehetség Mutató Verseny nevet viselte hivatalosan. A verseny ötlete már a késő ősz során felmerült a  Nemzeti Forradalmi Párt szervezői fejében, azzal a nem titkolt céllal, hogy lehetőséget kapjanak azok a fiatal zenekarok a megmérettetésre, akik ugyan már fellépnek erre-arra, de  ismertségük, rajongótáboruk még csak most kezd kialakulni. Ez nem azt jelenti hogy kezdőkről lenne szó, hiszen a nevezettek közül nem is egy már fellépett országos jellegű nemzeti rendezvényeken. Sőt, a fellépő zenészek között akadtak olyanok is akik már régebben, más zenakarban bizonyítottak, mondhatni nem is keveset. Rendkívüli szépség és vitathatatlan tudás egyben: a Turul Nemzetség zenekar énekes-basszusgitárosa... “A verseny célja: A tehetségükkel nemzetüket szolgáló „amatőr” zenekarok minél szélesebb körben történő bemutatása-támogatása stílus függetlenül. “  állt a szervezők honlapján, amikor a kiírás megjelent.  Másként fogalmazva olyan zenekarok jelentkezhettek, akik  még kiadott hivatalos hanganyaggal nem rendelkeznek (a demo, “garázs-demo” nem számít annnak) , de már fellépnek, zenélnek. 13 zenekarnak volt lehetősége jelentkezni, ebből ténylege- sen 11 között volt a végső megmérettetés. Nemzeti rock-seregszemle volt ez mindenképpen, a zsüri egyáltalán nem hálás feladatát olyanok vállalták el mint: Jabba (Archívum), Kima Norbert (Titkolt Ellenállás), Zalavári László (OI-Kor) részéről, őket a koncertekre rendszeresen járóknak  már nem szükséges külön bemutatni... A versenybe  menet közben belépő érdi zenekar, szólósukkal az élen akkorát  alakított, hogy tényleg belezsibbadt az emberfia..  Ezek a tizen-huszonéves srácok  lazán  maguk alá gyűrték a zsürit is, úgyhogy csak egyet lehetett tenni az avatott ítészeknek: azt a  tizes táblát feltartani egyhangúlag... Így a versenyt a zsüri és a közönség egyöntetű szavazatainak többségével mint zenekar, az érdi Révület nyerte.  És csak még most kezdik, mi lesz ha belejönnek az előzenekar helyett a “vezér” szerepébe?  Persze nem szabad megfeledkezni a többi közönségdíjasról sem, így a szintén taroló taroló  Adri-ról, a pécsi Vanguard énekeséről, és a többiekről. Persze el lehet mondani azt, hogy mindenki kitett magáért.  A többi helyezettek, a résztvevők is. Egy igen nagy hibája volt azért a versenynek:   felelőtlenül rövidre sikeredett..:) Összegezve: felejthetetlen estét, délutánt mondhat magáénak az, aki vette a fáradságot és eljött kicsit “zenét hallgatni”. A versenyről készített képes beszámolónkat ezen az elérési úton  tekintheti meg a látogató., míg a helyezettekről, részletes beszámoló pedig itt található.                                                                                                                                OSKAR- NAPIFOTÓ A szervezés részéről sem  “kispályások” ténykedtek, a lebonyolítást, a műsorvezetést ellátó Mikit  (A.C.A.B., Rémkoppantók) szintén nem kell külön bemutatni. (A fellépő zenekarok, résztvevők teljes listáját, illetve a  részletes beszámolót  majd érdemes az olvasónak az eredeti helyen keresni, ott úgy a kiírás részleteiről, mint a versenyről magáról  minden részlet megtalálható.  (azaz ITT  és ITT ) Ami mellett egyszerűen nem lehet elmenni, hogy őszinte legyek, még mindig “sokkoló” az élmény: E sorok írója is valamikor a történelem hajnalán  “fojtogatta” a Futurama (régi szép KGST idők  sztár-gitárja) nyakát , úgyhogy  talán nem szimpla hallgatóként érte a sokkhatás...