Békét az anyaméhben! – (Teljes képgalériával frissítve) Még több kép ITT  >>   és ITT >> November 18-án a HUNGEXPO évzáró hétvégéje vette kezdetét. Hó-Show, Utazás, Welness, Borok és tájak... És ráadásként az Erotika Expo Részletes összeállításunkért kattintson ide>>> (Természetesen mondani sem kellene: +18-as  olvasók számára, tekintettel a képes anyagokra) NAPIFOTO-TEAM VÉRFAGYASZTÓ... Szomorújáték két részben. A “Sok hűhó semmiért” c. örökbecsű színdarab  mai változatra aktualizált szerzői: Tarlós István  oberbürgermeister, Hochstädtler  Kunó  marionett-báb mozgató/manipulátor, Scheissmixer Rezső kockázat- és stratégia kezelő szakértő                                 (és még jó páran Ott Fönn, akik nem férnek a bőrükbe, ha nyugalom van kis fővárosunkban) Statiszták: (mert főszereplő az nem volt) Magyar Ellenállók és Antifaszisták Szövetsége  (úgy őszintén: HOL és MIKOR éltek még ezek a háború idején?) Jobboldali radikálisok  (a harcunk.com és egyéb internetes orgánumok által felpiszkálva) a Magyar Köztársaság Rendőrsége (egyúttal műveleti szimulációs gyakorlattal is kirendelve a kölegő március idusáran tekintettel) Károlyi Mihály  szobra  ( jelenleg éppen nem fején hordva a kipát, hanem  szemlélgetve annak viselőit) Zene: A Magyar Himnusz  (új hangszereléssel: “Ria-Ria Hungária!”  kórussal kísérve) Marseillaise -           (többek által amerikai himnusznak nevesítve) Babiloniai  vegyeskar:   (“Nácik haza!” illetve  “Egyszerűen senkik vagytok, hej...”  váltott intonálásával előadva) Díszlet - jelmez :  Götz Béla tervező meghazudtolásával: (SZDSZ- zászló, EU-zászló, valamint sok-sok  LONSDALE  feliratú pulóver, vegyítve libafos színű, POLICE feliratú láthatósági mellényekkel) Nem utolsósorban az Új Színház  objektuma, mint Pilátus a Credo-ban... Hát, ha a vér nem is (csak majdnem) de a  szar beléje fagyott rendesen az időjárás jóvoltából mindenkibe... (kettyints rája, majd még tetszeni is fog...) Ilyen és ehhez hasonló járdára fújt felszólítások tarkítják a belváros közlekedő utait. Az előzmények  nagyjából ismertek.  Most nem mennénk bele, hogy ki és miért, meg milyen szándékkal és okból változtatta meg a főváros egyik színházának vezetői  beosztását,  kinevezve  a posztra egy nem is rossz, és nem is népszerűtlen színészt. Hogy aztán  Dörner György talán másként  húzza  Thalia szekerét, mint az a nyafogó homokvár-építő Alföldi Róbert, aki mássága mellett szüntelen és szívósan ügyködik a nemzet gyalázásán is? Ez legyen mindegyiküknek a maga dolga-baja.  Vagy talán inkább a tisztessége... Vélhetően ezen utóbbi jellembéli tulajdonság az, ami a mai színházkedvelők trendjével  ütközik.  Már régóta nem a tehetség vagy a tudás az ami  megha-tározó, hanem inkább a az Erzsébet téri Gödör  szellemisége a művészeti irányelvek terén. A mai kor divat-színházainak kedvelői (ugyebár pénzük van rá mint a pelyva) a Csurkákat  nem kedvelik.   Túlontúl magyarok  ők ahhoz... De, most nem is erről lenne szó.  Hanem a bohózatról magáról.  Ami, ismerjük be, valójában tényleg az. Tessék megnézni ezt a jobb oldali fotót.  EGY nappal az igazgató-váltás előtt még ez a transzparens lengett a színház homlokzatán... El lehet azt képzelni, hogy  akár a társulat kollektívája, akár a berendező-díszletező gazdasági trupp olyan hülye lenne, hogy a másnaptól már regnáló igazgatóval nyaltan szembeforduljon?  A tegnap esti szomorújáték indexes videóján az egyik színész is megszólal:  “másnap társulati ülés, persze, hogy részt veszek”.  Naná... Hisz élni kell,  zabálni, inni valamiből...    Szóval, pestiesen mondva itt egy kicsit “kockás” ez az egész dolog.  (azaz nem gömbölyű, a későbben érők kedvéért) Úgyhogy rejtély egyelőre, mire is lett ez a tegnapi darab koreografálva?  A kommunizmus kísértetei jókat tüntetgettek, az tény.  A jobbik oldal képviselői? Hát ők meg  nagyon gyanús, hogy meg lettek már megest vezetve. Nem is kicsit. BUzgő titkos-ügyérek leltározhatták megint az aktivitásra hajlamos népeket.  A Gárda is fegyelmezetten  állta vég zárt rendben a ki tudja honnan küldött és érkező fotósok  rohamát (tudósítónk  röpke  tíz perc alatt harmincnál több különféle  kattogtatót számolt meg - ennyi újság nincs is...) A rendőrök vidáman és szinte néha humorosan gyakorolhatták a kiemelés. elvezetés  (”sün! sün!” alakzat most nem volt, legalábbis nem ők kiáltozták éppen ezt a vezényszót) taktikai fogásait,  Néha keresztülgázolva vonulgattak át a tömegen, egykedvűen viselve az “ÁVH!  ÁVH!”  beszólásokat, illetve e rendezők “rendőrt hívok!” (Te marha, hát ott volt, minek hívni)  kiáltozásait. Másról lett légyen itt szó.  Jön a február, majd a népek most szembesülnek az újabb megszorítási trükkökkel. Az új adókulcs okán lesz aki 8-10 ezer foruinttal visz kevesebbet haza.  És az éhség, a kétségbeesés nagy úr.  Esélyes hogy a tavasszal e- gyütt eljön a “teli utcák” évadja is. Kétségbeesett, felháborodott emberekkel. Ehhez, hogy majd “kezelhető” legyen, nem árt jóelőre modellezni a dolgokat. Beavatkozás, rendfenntartás  szempontjából... Tegnap már megjelentek nem csak a gázmaszkok-palackok, de a rendőri nyakakban a gránátvető fegyverek is... A népnek sem árt, hogy ha tudja, mitől kell beszarni, hiszen jó öt év alatt könnyen megy a felejtés... Ehhez, ezekhez meg itt volt egy kiváló alkalom.... Az előadásra népes létszámú statiszta- és közönség érkezett már a kezdet előtt.  A rendezők, rendfenntartók (közöttük hivatásos civil-ruhások, akik nem egyszer találkoztak már nemzetiekkel - és ez fontos)  először lazán beengedték  mindkét tábor képviselőit  a szűk bejáraton, hadd keveredjenek majd jól össze.  Aztán a harapófogó bezárult, a kívül rekedtek  nyakukat nyújtogatva szívhatták a fogukat, így jár a későnjövő, ha színházba  enné a fene...  Belül pedig ugyan csak verbálisan, de elkezdődhetett az adok-kapok...  A rend buzgó őrei tehették dolgukat, aztán amikor a második felvonás a Parlament előtt folytatódott, lehetett jókat kergetőzni is. A kutyák is élvezték,  ha futhattak, legalább nem fáztak... Aztán mikorra legördült a függöny, sikerült mindenkinek szarrá fagynia, de az előadás  tetszett...  Taps ugyan nem volt, KÉPEK NEM IS KIS SZÁMBAN  KÉSZÜLHETTEK,  AZ ÉRDEKLŐDŐK NÉZELŐDHETNEK EZEN A LINKEN>>> Kis különvélemény gyanánt, ahogy tudósítónknak lejött az élmények kapcsán: “Én a  “Hősök” napjának is nevezném ezt az egészet... - Vérfagyasztó hősiességről tett tanúbizonyságot az a Nagy Magyarország dzsekis úr, aki "sün!"  "sün!"  bekiabálással ordított  a rendőr arcába, jó két méterről... -nem különben  az előzetesen reklámozott és bejelentett fiatalok általi "betámadás"t  megvalósító 6-7 fős csoport, akik közül aztán , az egyik internetes lap főszerkesztője drámai hősiességgel  dobott 70, azaz hetven forint aprópénzt a  rendőrök sorfala elé... - végezetül nem különben hős volt az a betyárnak látszó lény, aki egy vézna, húsz év körüli fotós nyakából szinte kitépve a sajtó-pass-t,  "igazoltatta"  az illetőt... - ráadásként az újmagyar-gárda hősies elentüntető alakulata, akik az egész rendezvény alatt, még csak nem is  az utca felé nézve,  hanem az Andrássy út járdáján állta végig  fegyelmezett oszlopban  a jó 40 percet...  (A "Szebb Jövőt!"  kórusa azért a végén impozánsan hangzott.) Ja, a szervezők által a végén elindított Marseilles dallamát elfelejtették  bekiabálásokkal színesíteni. Sőt: az egyik Kossuth téri "harcos"  megegyezte:  "az amerikai himnusz (sic!) alatt nem illik..." Bakos Batu Kán és a játék-koronája... “SUMMA CUM LAUDE...” Ez  ugrott be így hirtelen elsőre.  A tegnapi napon tartott tüntetés  résztvevői közül lehet hogy lesznek akik majd elérik ezt a minősítést. Ha...  még addig lesz egyáltalán főiskola, lesz egyetem, lesz felsőoktatás.  De ezt majd hagyjuk meg a politológusoknak, a "társadalmi elemzőknek." Itt most másféle gondolatok kerítettek hatalmukba az esemény kapcsán. Akkor summázzuk a történteket: Én inkább így minősíteném, hogy: "képmutatás felsőfokon".  Kezdjük azzal, hogy viszonylag nagy internetes toborzással hirdették meg a Hallgató Hálózat (?)  szervezői a tüntetést - mára az esemény csoportja el is tűnt a népszerű közösségi portálról... Az esemény kezdetekor mostanában soha nem látott rendőri készenlét vette körül a Műegyetem patinás épületét.  Sugallva az újságírónak azt, hátha beleszalad:  betojt ez a kormány kormány, már a diákoktól is fél...   -  a frászt.                                                       Tovább>>>>   Ostorossy (Bősz) Kázmér cikke a Kitartás-on PARLAMENTI PÁRTOK EGYMÁST-ANYÁZZÁK  NÉPES STATISZTÉRIÁVAL ...                                                                                                                                                                      (május 12., szombat) (A hatalom nagy úr. Aki birtokolja, az még nagyobb. Nem szükségszerű a Vezérlőpultnál ülni, elég egy bársonyszékben. Az is növeszti a hátsó felet, és az is egyfajta közelség már a hatalomhoz. A bársonyszékben ücsörgő seggnövesztők pedig?  Mikor belehuppannak a faragott karfák által határolt terület párnájába,  valójában már el is felejtik honnan jöttek, kiknek a hátán másztak fel oda. Persze aki okos és rafinált, az azért meghagyja az illúziót a z Istenadtának...  Mert ne feledjük: jönnek újabb választások, és az a havi apanázs nem semmi.  És jó ha az megmarad...) A jelenlegi országoló (és tökeinket alaposan szorongató) párt székházára kikerült egy transzparens a tüntetés idejére. Itt volt a végállomása  a szombati menetnek, a “célszemélyek” úgy gondolták, illő módon vendégül kell látni a látogatókat. Persze a hozsannázó, és szinte erőltetetten  zászlóerdős-lelkendező beszámolók képanyagából ez, vagy az ehhez hasonló kép kimaradt. Miért is? Talán mert  mégis igaz lehet valahol, csak ugye képtelenség lenne az igazsággal szembenézni. Akár csak egy szösszenetre is... de tényleg: mitől is JOBB már már ez az egész? Emlékeimben feldereng egy szakállas kreolbőrű fiatalember képe, aki azon a júniusi napon világgá kajabálta: “Agyagba fogjuk döngölni a kommunistákat!”  Na igen. Ezer kéz csapódott össze (kissé  félve, mert ugye akkor még...) aztán még jó párszor. Mára tudjuk, mi lett a nagy ellenzékiségből. Bőrünkön érezzük, zsigereinkbe hasít a nyomor. Megkockáztatva: ennél tán még azok az egykori kommunisták is  jobbak voltak, akár kölcsönökből vagy ki tudja miből (mert ez a duma és az ujjal mutogatás az antalli idők óta) de hó végén tudtuk akkoriban; hogy már csak pár nap, és megint van mit vacsorázni, ha beteg voltál: nem a kártyát kérték elsőnek, sőt: mindent elkövettek érted ingyen és bérmentve...  Most a végrehajtások, a bankok érájában feldereng a mai vonulás szervezőinek képe.  Olyan jobbos volt valamikor ez az egész csak, hogy ihhaj...  Sőt: ultra-radikális.  Olyan ellenzéki, hogy belehasított a Dohány utcába is a rettegés, csak ha a neve elhangzott. Aztán, ahogy a hívek száma és a szavazó-bázis  egyre duzzadt, a Párt (még most nem “ - és Kormányunk”,... de ami késik...) megerősödött, eléggé annyira hogy a vezérkar számára az a bársonyszék elérhetővé vált. Aztán ugye kezdődött a párt “polkorrekt-dizájn” kialakítása. A Gárda éléről, (amelynek a népszerűséget és a promóciós hasznot is köszönhették) a kőkemény katonának mennie kellett, mert ugye felismerte  hogy nem más ez mint párt-operett...  Aztán a “kellemetlen elemek” lassan szintén nem kívánatossá váltak.  Aki manapság a történelmi alapokon nyugvó  Szent László-i hagyomány követője, annak se nagyon lesz helye mármint hírlik. Hungaristák? “szélsőségek”? - “hess innen,  mi  polgárosodó nemzetmentők vagyunk!” A  Nagy Befőttesüvegek hozama meghozta első lépésben  az anyagi alapot is, a többi aztán ügyes kezekben ment már magától. De tényleg:  nem szónoki kérdés ez hanem egyszerű  kíváncsiság:  hány olyan rendeletet hozatott (vagy erőszakolt ki)ez a társaság, aminek a nyomán a szociális helyzet, az élhetőség minősége javult valamicskét is? Nagy lófaszt, kérném alássan.  A szavazók, a szimpatizánsok kétségtelenül népes tábora segítségével születtek, létrejöttek itt EU-képviselői állások, parlamenti képviselői státuszok - és ennyi.  Az a lelkes szavazó-bázis... Na igen. Azok olyanok.  Olyan jóhiszeműek, olyan szánnivalóan naívak, ahogy csak illik. Ők még most is hisznek, bíznak valamiben. Na persze. Minden történelmi szélhámosságnak, szektának, “vallásnak” hogy ne soroljam tovább egy  a közös alapja.  A saját célra megvezetett, saját célra formált őszinte és naív emberek tábora, akikben a HIT és a remény dolgozik. És a bizalom. Bizalom és remény abban, hogy majd jobb lesz talán, hogy majd vége az évtizedes- százados nyűglődésnek. mert “majd ŐK elintézik, kivivják nekünk”...  Na persze. Tessenek már nekem egyetlan, egy ici-pici kézzelfogható apró bizonyítékot adni, valami tanúbizonyságot arról, hogy mit tetszettek valójában értünk tenni? Akkor őszinte és mély tisztelettel meghajtanám bús fejemet, hamut szórva reája és alázattal bocsánatért könyörögnék.  De ettől nem kell tartani úgy hiszem, hogy meg kéne tenni. Himnusz poersze volt, kellő méltósággal (az egyenruhásokra ugye nem vonatkozik, ők szolgálatban...) Csaba Királyfi megvolt, zászlóerdő úgyszint, slussz.  A szónokok jókat mondtak, refrénként lehetett jó nagyokat csujjogatni, és - ennyi.... Csurka óta (Isten nyugosztalja) tudjuk, hogy mi a koreográfia. Akkoriban még nagyobb, még impozánsabb tömeg gyűlt össze a Hősök terén. Jól sikerült neki őket felpiszkálni, a felháborodás az egeket ostromolta néha, aztán: “vége a misének, menjetek haza békével...”  Körülbelül ilyesmi...  És a tüntetők akkor is békében,  zászlóikat összetekerve elindultak a kis földalatti vagy a busz megállójába. A Gőz ki lett engedve, ite missa est, slussz.. Most nem Papolczy Gizi osztja az észt vagy koordinál a háttérből, most más teszi azt. A kaptafa ugyanaz, és a suszter bizony ott is maradt mellette. Megtudtuk a Nemzet Aktuális Csalogányától, hogy szégyelli azt a kék zászlót a sárga csillagokkal együtt. - Amitől az EU-képviselői fizetését kapja természetesen... Megtudtuk a párt másik vezérszónokától, hogy milyen gazember is a kormány, hogy kihasznál mindenkit, milyen gátlástalanul kifosztja az országot - De azt nem, hogy ez ellen valójában mit tesz az igen erősnek mondott  és annak is látszó képviselői frakció?  És milyen eredményesen?... Megtudtuk, hogy milyen  sanyarú a nép sorsa, milyen nélkülözésben van része egyre nagyobb rétegeknek - csak éppen a gyógyszer körvonalazására nem került sor ebben a nagy indulatosságban, a szörnyú kór gyógyítását illetően... Vagy éppen, hogy hány napra elegendő Jack Daniel’s futja a képviselői fizetésből? Egy transzparens képe, az egyik közösségi portálról (mivel nyilvános ) ollózva.  Hát igen.  Őszinte ez, talán  nem is kicsit. És: szó szerint mennyire igaz... És azok a lobogók... Akik alattuk menetelnek most, talán ugyanazok, akik egykor másféle zászlók alatt...  Kicsit más ruhában, ugyanúgy bizakodva valamiben. Most ahogy tűnik, Szent László zászlaja egyre kevesebb és kevesebb alkalmanként. Akik a pódiumon  szónokolnak, és a hájas seggüket növesztik a bársonyszékbnen, azok most éppen mások. Azán majd fordul a kerék megint egyszer...  Hírlik, Oroszország egyre kedveltebb arrafelé, lesz még tán olyan idő is megint, amikor  a sávos lobogóból a PIROS  marad. A Remény Rabjai  pedig?  Hát ők ugyanazok maradnak. Hisznek, foggal körömmel kapaszkodnak magyarságukba, gyökereikbe és: reménykednek. Talán abban, hogy majd valaki megoldja ezt az egész katyvaszt.  Helyettük is akár... Ostorossy Bősz Kázmér -NAPIFOTÓ “AZ ERŐ VELEM VAN...” Simán. Mint a huzat... Legalábbis a látszata szerint úgy tűnik.  Történt, hogy a Nagy Menetelés végén, a másik parlamenti párt székháza előtti beszédek alatt egy fiatal srác óvatlanul óriási hibát követett el: nem az észt-osztó dörgedelmekre figyelt, hanem unalmát elűzve a (kik ellen is kivezényelt?) rendőrök sorfalának mesélt volna vicceket. Azokat nem is zavarta nagyon az egész, még vissza-vissza is szóltak, nevetgéltek. Meglátta ezt a Nagy Háromajtós Szekrény, talpig fekete öltönyében (igazi FBI vagy OMRON-dizájn szerinti öltözék) és aktivizálta magát.  Az akció részleteiről most itt csak ízelítőként pár kép: A kissrác nem kiabált, nem dobálta petárdával az egybegyülteket, nem köpködte sem a rendőröket sem a  jobbikos rendfenntartókat, nem is dicsekedett nemiszervével, vagy hasonló.  Csak ott volt, és jó kedve volt rosszkor, rossz időben... Mint hallani, az öltönyös úr a Nagy Pártelnök  biztonsági embere...  Az akció részleteit lépésről-lépésre érdemes végig kísérni. Talán a fiú annak is köszönheti a végső kifejlet elmaradását, hogy fotósunk piócaként követte az “elvezetést” odáig, amikor a hústorony egy rejtettebb szögletbe cibálta a srácot.  Az eset végső fázisáról már videó készült (feltöltése hamarosan) amikoris  a jelenlévő rendőrök végül kényszerűen igazoltatták őt, de el is engedték, hiszen: nem követett el semmi törvénybe ütközőt... Az esemény megérdemel egy külön galériát, aki kíváncsi egy igazi “és összefog most magyar a magyarral” sztorira, megtalálhatja itt>>> (Tessék azért az erőviszonyokat is szemlélgetni.) Tanulság: tessék jól és illendő módon viselkedni ilyen helyeken, mert az elég rendes bérrel megfizetett Nagy Szekrények most már nem aprózzák el. Micsoda dolog az, hogy Pörzse vagy Vona (uram bocsá” Zsiga Dani kimaradt) szónoklata helyett valaki másra figyeljen? Ami biztos: a fiú magyarul beszélt, magyarnak is tűnt*...  A betyárok polóján miontha ott lenne valami ilyesmi: “ne bántsd...”                                                                                                                                      NAPIFOTÓ (*szar ügy: mint írtuk, van egy videó is még erről. Azon meg ott a bizonyíték: még csak nem is volt részeg a gyerek, vagy ilyesmi...    a szerk.) Fotósunk képeiből összeállítás a teljesség (vagy az erotikus beteljesedés igénye) nélkül itt>>>